Vinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.xVinaora Nivo Slider 3.x
Köszöntjük olvasóinkat a Bajai III. Béla Gimnázium diáklapjának, a Bélapnak az oldalán!

Öt karácsony

Ahány ház, annyi szokás. Ahány ország, annyi karácsony. Az ünnep közeledtével felvettem a kapcsolatot külföldi, esetleg kint élő magyar ismerőseimmel. Az ottani szokásokról kérdeztem őket.

Egy kínai levelezőtársam (20) elsősorban tudatta velem, hogy nem jó embert faggatok. Közel sem olyan fontos ünnep náluk a karácsony, mint Magyarországon. Ilyenkor szünetük sincsen. Jó példa erre ő, akinek 24-ére tűzték ki a vizsgáját az egyetemen. Egyszerűen karácsony reggel boldog karácsonyt kívánnak egymásnak, majd olyan általános dolgokat tesznek napközben, ami mindennapi rutinjukat tükrözi.

Ivona, a horvát barátnőm (16) – egykori cserediákom - úgy kezdte beszélgetésünket, hogy amennyire ismeri Magyarországot, szerinte ugyanúgy ünneplünk mi, mint ők. Alá is támasztotta ezt, amikor elmesélte a következőket: szenteste feldíszítik a fát, sütiket sütnek, amit karácsony napján esznek meg, mert egészen addig sem édességet, sem húst nem fogyasztanak. Később elmennek éjféli misére a családdal, majd ezek után kezdődik igazi az ünneplés családi és baráti körben. Tehát déli szomszédunknál úgy zajlik minden, mint nálunk.

Réka (23), egy kedves ismerősöm az év utolsó szakaszát Svájcban, Brigelsben tölti. Előre közölte, hogy a családi ünneplésről nem tud sokat mondani, mert egy szállodában dolgozik. (Annyit azonban hozzátett, hogy az ajándékozást 25-én reggel tartják.) Imádja a hangulatot, mert reggeltől estig kellemes karácsonyi dalok szólnak. Az egész faluban a szállodák tetőtől talpig díszbe vannak öltözve, ám az utcák, családi házak közel sem annyira. Sokkal visszafogottabbak, mint az amerikaiak, sőt még a magyaroknál is kevesebb égőt, díszt használnak.

A legösszetettebb és leghosszabb választ Karolinától (19) egy lengyel barátnőmtől kaptam. Lengyelország nagyon katolikus állam, így érthető, hogy náluk a karácsony kulcsfontosságú. Szenteste kapja a legnagyobb szerepet. Amikor az első csillag megjelenik az égen, megkezdik a tradicionális vacsorát. A fehér asztalterítőn elhelyezett széna Jézus születéséről emlékezik meg. Aznap ők sem esznek húst, ez alól kivétel a hal. Az étkezés egy imával, jókívánságokkal kezdődik, majd elosztják egymás közt az ostyát. Mindent összevetve 12 fogást tálalnak fel a lengyelek, melyek a 12 apostolt jelképezik. Különleges ételeket szolgálnak fel, ilyen például a gombával töltött gombócos céklaleves, fehérrépa- vagy gombaleves. Számos lengyel specialitást felsorolt még, mind olyan ínyenc, mint az előbbiek. A karácsonyi asztalon további egy tányért mindig tisztán hagynak egy váratlan vendég számára. A többi szokásuk már a magyarral egyezik: elmennek éjféli misére, ellátogatnak a temetőbe néhai családtagjaik sírjához, mindezek után pedig családjukkal, barátaikkal töltik a szent ünnep hátramaradó részét.

Ezen országok közül legérdekesebb nekünk, magyaroknak a karácsony a tengeren túlon… sőt, egy latin-amerikai országban! Én sem tudtam sokat az ő szokásaikról, ám egy ismerősöm, Zoli - a TV2 munkatársa - éppen Costa Ricán dolgozik, és elárult pár dolgot a karácsonyról. Nem sokat érzékelnek az ottani ünneplésből, ugyanis munkájuk miatt nem jut idejük „adventelésre”, azt viszont észrevették, hogy az amerikai mintához hasonlóan ünnepelnek. Erről árulkodik az, hogy már december elején felállítják a fenyőfákat feldíszítve, az üzleteket is kivilágítják fényfüzérekkel, illetve karácsonykor az óceánparton megrendezésre kerülnek az úgynevezett „beach partyk”. Emellett az adventi időszakban minden nagyvárosban vannak felvonulások, karneválok, melynek részesei is voltak San Jose-ban, a fővárosban.

 

Nagy Laura

Beszélgetés a kanapén

Szabó Róbert nyilatkozott újságunknak a tíznapos verstáborról, amin járt.

Hol volt ez a tábor?

Csíkcsomortánban voltunk tíz napot egy  irodalmi verstáborban.

Mi volt ennek a lényege?

Ez arról szólt, hogy múlt évben elkezdődött egy rendezvénysorozat, a Versünnep Fesztivál, és ezen fiatalok szavaltak.

Te hogy kerültél bele ebbe az egészbe?

Én is indultam ezen a megmérettetésen, és aki megnyerte ezt a versenyt, az jöhetett a táborba. Kivételes eset vagyok, mert én csak egy mellék rendezvényén vettem részt, ahol két különdíj is volt: vagy továbbjutok versfesztivál döntőjébe, vagy megnyerem ezt a táborban való részvételt. Nekem sikerült megnyernem az utóbbit, szóval szerencsés voltam.

Milyen volt a szállásotok?

Van egy szálló Csomortánban, az a neve, hogy Szellő Szálló. Ez egy mini szálló, de a lényeg az volt, hogy együtt volt a csapat. Voltak öt-, illetve háromfős szobák, Nekem sikerült egy ötfős szobába kerülnöm, ahol nem voltam egyedül.

Jó volt a társaság?

Nagyon jó, az esti programok után mi is próbáltuk lefoglalni magunkat, beugróztunk meg kitaláltunk helyzetgyakorlatokat, szóval elvoltunk.

Milyen programok voltak?

A tábor tematikája alapján az egyik nap tréningeztünk, ez helyzetgyakorlatokból meg verselemzésekből állt, a másik nap pedig elmentünk kirándulni.

Miket láttatok?

Megnéztünk sok templomot, meg rengeteg emlékhelyet, jártunk például Brassóban is, ahol megnéztük a Fekete-templomot.

Ezek mellett Robi megengedte, hogy egyik akkor készült művét is megjelentessük:

Irónia

Mert a szerelem az élet megrontója

Kérdezz meg bárkit, én vagyok a legjobb tudója,

Bájos kis hazugság szép maskarába bújtatva,

De mikor üt az óra, az álarcok lehullnak.

S mit találsz a helyén?

Semmi mást, csak mély sötét

Érzelmek eszetlen forgatagát,

Melyben egy piciny csónak,

Mint szeles vad tengeren,

Küzd a hullámok ellen,

Melynek oldalára egy szót véstek:

 

Espoir! - Remény!

 

Kérdezett: Galambos Viktória

Figyeljünk egymásra!

Sajnálatos módon a mai világban egyre többször kell szembesülnünk az iskolán belüli erőszakkal.

Két fő típust különböztethetünk meg: tanár és diák, illetve diák és diák közti erőszakot. Mindkettőt bonthatjuk tovább még fizikai és lelki bántalmazásra.

Tanár és diák viszonylatban sajnos egyre többször fordul elő a tanárverés, de a leggyakoribb mégiscsak a tanár által bántott gyerek esete. A szóbeli sérelmezés, a lelki terrorban tartása a gyerekeknek is a mindennapok részévé vált. Sajnos ez sokszor vezet odáig, hogy a sok bántó szó miatt a diák fenyegetve érzi magát az órákon, nehezen viseli, ha ki kell állnia az osztály elé, hiszen az rögzült benne, hogyha rosszul tud valamit, vagy éppen nem is tudja, akkor tanára (az esetleges rossz jegy mellé) még csúfolhatja, meg is alázhatja a diáktársai előtt. A jogszabályok értelmében a tanár által fizikailag bántalmazott gyermek feljelentést tehet az adott tanár ellen, ami bírósági pert vonhat maga után. A verbális és pszichés bántalmazás a törvény értelmében nem feltétlen jár pereskedéssel, de a rágalmazás és becsületsértés már szabálysértésnek minősül.

A diák-diák közti erőszak nagyon gyakori az iskolákban – leginkább középiskolákban, a 13-14 év feletti diákok körében.  Itt már több verziójával találkozhatunk a bántalmazásoknak:

1. fizikai agresszió: a legjellemzőbb, amikor az erőfölényben lévő gyerekek bántalmazzák a náluk fiatalabbat, kisebbet, gyengébbet.

2. szóbeli csúfolódás, megalázás: leginkább bizonyos tulajdonságok miatt bánthatják a kiszemeltet (fogyatékosság, rossz iskolai eredmények); sértő hazugságokat terjesztenek róla (becsületsértés); családját, körülményeit kritizálják; etnikai, vallási csoportja miatt gúnyolják.

3. szociális kirekesztés: az adott gyereket nem fogadják be a közösségbe, levegőnek nézik, nem beszélnek vele.

Az iskolai zaklatásnak sok következménye lehet a későbbiekre nézve:

- gyakori hiányzás az iskolából

- romlik az iskolai teljesítmény

- visszahúzódó, ideges viselkedés jellemzi az áldozatokat

- szomorúak, gyakran sírnak, ami akár súlyosabb következményekhez is vezethet (mind fizikai, mind lelki bántalmazás esetén), mint például a depresszió, halálvágy

- dühösnek, durvának látszanak, gyakoriak az érzelemkitöréseik, dührohamaik.

Diák ellen is lehet feljelentést tenni, 14 éves kor felett büntetőeljárás lefolytatása is kötelező, amennyiben törvénybe ütköző testi sértés, zsarolás, garázdaság, becsületsértés gyanúja fennáll. 

 

A bántalmazott gyerekek számára már egyre több fórum jött létre, ahol névtelenül beszélhetnek az őket érintő problémákról. Már külön alkalmazást is fejlesztett az UNICEF, ahol azonnal kérhetünk segítséget: http://unicef.hu/helpapp/. Telefonon a Kék-vonalat hívhatják a segítségkérők: 116-111.

Senki ne hagyja, hogy elfajuljanak az iskolai bántalmazások! Mindenképpen szóljatok szüleiteknek, osztályfőnökötöknek, tanárotoknak, vagy ha elsőre félelmetesnek is tűnik egy felnőttel való beszélgetés, keressetek fel minket, a Diákönkormányzat tagjait, hiszen feladatunk, hogy a diákokat érintő problémákban megoldást találjunk! Értetek vagyunk!

 

A Bajai III. Béla Gimnázium Diákönkormányzata nevében:

 

Varsányi Zsófi

"Ha tehetném, bármikor visszamennék"

Rideg Bettinával, a 10. D osztály tanulójával beszélgetek, aki részt vett a bélások szeptemberi olaszországi útján. Élményeiről kérdezem.

Itália csodálatos (saját, nyári tapasztalatom alapján jelenthetem ki), és az utazók sok látványosságot tekinthettek meg. Betti, neked melyik nyerte el legjobban tetszésedet?

Kijelenthetem, hogy a kedvencem Velence volt. Az utcák, a látvány gyönyörű. Különleges élményben volt részünk, amikor egy üveggyártó bácsinál jártunk. Nagyon ügyes volt, saját, kézzel készített dolgait árulta kis boltjában. Emellett Padovában az egyetem nagyon tetszett, de a többi város, ahol jártunk, mind szép volt.

 

Tudomásom szerint tengerpart közelében szálltatok meg. Volt lehetőségetek a fürdőzésre?

Szállásunk Lido di Jesolóban, közvetlenül a tengerpart mellett terült el. Hotelünk, a Terra Mare mindenki számára kellemes volt. Fürdeni sajnos csak késő este tudtunk, és ilyenkor már az idő borulttá, a víz hideggé vált, így nem sokan mentünk be. 


Volt alkalmad megkóstolni a tradicionális olasz ételeket? Melyik volt a kedvenced? Pizza? Spagetti? Kávé?

Tapasztalataim alapján mindenhol lehetett találkozni tipikus olasz ételekkel. Pizzát Padovában, a hagyományos olasz fagyit Veronában kóstoltam meg. Mind nagyon ízlett. Kávét nem ittam, mert nem kávézom, de egyszer majd biztos kipróbálom. 


Nagy élményként könyveled el ezt a szűk egy hetet? Visszatérnél Itáliába?

Hatalmas élmény volt. Ha tehetném, bármikor visszamennék.

 

Nagy Laura 

Gólyaavató egy kilencedikes szemével

Nagy hagyománya van a gólyák avatásának itt nálunk, a Bélában. A már elballagott diáktársaink tudnának mesélni a régi, nagy, híres-neves gólyabálokról, melyeket még az MNÁMK tornacsarnokában rendeztek. Tanárparódiák, tánc, avatás, avagy minden szép és jó, amit megérdemelnek gólyáink. Immár három éve, azaz mióta én és évfolyamtársaim kis hetedikesként léptünk be az iskola kapuin, egy másféle gólyabál, úgynevezett gólyaavató kerül megrendezésre. Nekünk egy szabadtéri, középkori avatót rendeztek az akkori tizenegyedikesek, tavaly az iskola udvarán avatták fel az újoncokat, idén pedig az iskola tornatermében. A kijelölt osztálytermekben, interaktív táblákon keresztül lehetett megtekinteni a műsort és az avatást. A technika ördöge sajnos közbeszólt, nem zajlott le problémamentesen a közvetítés, de így is élvezhető volt. Én, illetve pár osztálytársam az A2-es terem felé vettük az irányt aznap este, de szóltak nekünk a műsor kezdete előtt pár perccel, hogy vannak még szabad helyek a csarnokban, így hát megindultunk és sikeresen helyet is foglaltunk. Felvezetésként megtudtuk, hogy királyunk és királynőnk meglátogatja tartományunkat (iskolánkat), és beszámolót várnak az itt történtekről, vagyis mégis kik, miért, illetve hogyan rabolták el gólyáink osztályfőnökeit. Megtekinthettük a rablásról szóló kisfilmet, melyben betekinthettünk a gólyák feladataiba az elmegyógyintézetté átalakított iskolában. A film végén hatalmas taps jelezte, hogy milyen jó munkát is végeztek szervezőink. Mindezek után minden bejövő osztály egy kis műsorral készült, voltak, akik táncoltak, gyerekdalt, vagy akár saját szerzeményt adtak elő, egyszóval mindenki kitett magáért. Végezetül megkezdődött a hivatalos „bélás diákká” avatás, illetve új tanáraink avatása. Az utolsó oklevél átadása után kezdetét vette a táncház, így igazán jó hangulatban telt az este további része. Ezúton szeretném üdvözölni „új” bélás társaimat, tanárainkat, illetve köszönetet mondani a 11. évfolyamnak, hogy kitalálták és lebonyolították a gólyaavatót. Igazán hálásak vagyunk nektek!

Fotó: Varsányi Zsófi

 

Szöveg: Polyák Imre