On Sai, a kortárs magyar sci-fi és fantasy író válaszolt ezúttal kérdéseimre. Könyvei a Moly.hu oldalon a legjobb száz között vannak. December 14-én jelent meg legújabb novelláskötete, az Esővágy.
Mikor és miért kezdtél el írni?
Gyerekkoromtól történeteket mesélek magamnak. Tizenkét évesen döbbentem rá, hogy ez kissé furcsa dolog, és gyanakodtam, hogy egyszer író leszek. Miután elvégeztem a gimit, jött egy sztori, ami annyira feszített, hogy mindenáron meg akartam írni. Csak épp írni nem tudtam. Így aztán évekig a fióknak írtam, kísérleteztem, gyakoroltam, mire a pocsékból eljutottam a közepes szintig, majd javulni kezdett a dolog. Háromszor írtam át a Scar könyvemet, ez nagyjából tíz évig tartott. ,
Úgy tudom, főleg sci-fit és fantasyt írsz – miért választottad ezt a két nagyon elméleti műfajt?
Az apám szerette a fantasztikumot, és óvodás koromtól kezdve minden héten könyvtárba vitt. Nekem olyan természetes a sci-fi, mint ahogy levegőt veszek. Imádok világokat teremteni, például űrbeli keresztényüldözésről írni, mint a Szivárgó sötétség sorozatban, vagy egy laza űrnemesről, Calderonról, aki Piszkos Fred stílusában nem a csak a málnaszörpöt, hanem az embereket is megkavarja.
Vannak komolyabb sci-fi novelláim, ezek gyakran társadalomkritikák. Elég érzékeny vagyok a korra, és ez sokszor lecsapódik a novellákban.
Mi ad ihletet az íráshoz? Meddig tart megírni egy könyvet?
Volt, amit tíz évig írtam (Scar), de volt, amit három és fél hónap alatt befejeztem (Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál). Az átlag általában egy év, mert munka és három gyerek mellett írok.
Ihletet bármi vagy bárki adhat, például az Apa, randizhatok egy lovaggal? könyvemet a lányomnak írtam, aki szeretett volna végre egy intelligensebb romantikus könyvet. Ebben nem csak romantika, de némi agykutatás is van.
Hogy viszonyulsz/viszonyultál a kötelező olvasmányokhoz? Szerinted milyen típusú könyvek tudnák megszerettetni az olvasást a fiatalokkal?
Imádtam a kötelezőket, mivel mindet egy-két évvel korábban olvastam. Egy jó könyv mélyebb, szenvedélyesebb élmény, mint egy jó film, egyszerűen, mert hosszabb ideig benne marad az ember a sztoriban. Ahhoz hasonlít, mint amikor egy jó filmsorozatból, animéből tíz részt egymás után megnézünk. Bár még annál is erősebb, hiszen az agy olvasáskor újragenerálja az élményt, és műszerrel mérhető a temporális lebeny változása…
Szóval értem, hogy az oktatási rendszer miért erőlteti a kötelezőket, viszont nagyon ideje felülvizsgálni ezeket a könyveket. Már nem a mai kor fiataljaihoz szólnak. A világ változik, és nem ugyanaz ad élményt, mint a szüleinknek. Sőt, nem is ugyanaz a tanulság jön le.
Melyek a kedvenc könyveid?
Ez igen hosszú lista lenne Dosztojevszkijtől kezdve Anthony de Mellóig. 🙂 Ha csak egyet kellene mondanom, nagyon szeretem Orson Scott Card könyveit, különösen a Teremtő Alvin sorozatot. Számomra Card évekig példakép volt, nem csak az író munkássága, hanem az irodalomszervező szerepe miatt is. Idehaza én is próbálom megvalósítani a tehetségek támogatását az Aranymosás Irodalmi Válogató során.
Szabolcs Viktória Laura