Szerző: iiibela

Gyakran csíphetjük el ezeket a mondatokat egy átlagos tini-beszélgetésben. Mi is az a selfie? „Olyan fotó, amelyet valaki magáról készít, jellemzően okostelefonnal vagy webkamerával, azután pedig feltölti valamelyik közösségi oldalra” – hallhatjuk a definíciót. Sőt ennek a szónak, mely 2013-ban az év angol szava lett, már több változata is fellelhető. Egyik ilyen szó a welfie (workout selfie), mely edzőteremben készült önportrét takar, míg másik a drelfie (drunken selife), ami pedig részeg önportrét jelent.

A szót az Oxford Dictionaries szerint először 2002-ben használták egy ausztrál online fórumon. Ezután a közösségi oldalakon egyre nagyobb mértékben kezdett terjedni, ma már pedig szinte az összes fiatal, sőt jópár felnőtt is használja. Találkozhatunk a kifejezéssel a médiában, a celebek kapcsán, a hétköznapokban, vagy akár a politikában is. Nem titkolt ugyan, hogy maga Barack Obama is készít selfie-ket, Orbán Viktorról is láthattunk már önportrét, illetve Vilmos herceg is készített egy képet pár járókelővel.

„A selfie kultusza a hétköznapi embereket ünnepli” – állítja egy pszichológus, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ma már a hétköznapi emberekről sokkal több fénykép elérhető, mint a modellekről.

Egyszóval a selfie-k terjedése megállíthatatlan. Igaz, hogy nem minden esetben fényképezzük magunkat jókor, jó pillanatban, mégis ezzel örömet okozhatunk magunknak, illetve barátainknak. Egy dologra azonban figyelnünk kell, fontos, hogy viselkedésünkkel ne zavarjunk másokat. Ha kellően tiszteletben tartjuk ezt, akkor semmi akadálya a selife-k gyártásának!

Tehát selfie-re fel! Végül pedig álljon itt „Az év selfie-je”, melynek Ellen Degeneres volt az ötletadója a 2014-es Oscar-gálán.

(Fotók: Google-képek, Mr. Bean Facebook-oldala, www.dailymail.co.uk) 

Polyák Imre

Az idei tanévben is megrendezésre került a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának (TUDOK) humán- és társadalomtudományi tematikus előadássorozata, melynek a szekszárdi Garay János Gimnázium adott otthont.

A versenyzők egyénileg vagy párban mutathatták be szekciónként kutatásaik eredményeit. A szabály egyszerűnek tűnhet: 10 perc áll rendelkezésre bemutatni az önálló kutatások, következtetések eredményeit, mely után 5 perces vita következik. Ennek lényege, hogy a zsűri, illetve a nézőközönség kérdéseket tehet fel a témával kapcsolatban. A zsűri tagjai között középiskolai tanárok, egyetemi professzorok, docensek voltak, akiknek mély tudása nehezítette a vitában való helytállást.

A rendezvény két napon át tartott, 39 előadást nézhettek meg az érdeklődők a különféle szekciókban: helytörténet, történelem, irodalom, pszichológia-szociológia, néprajz-közgazdaságtan.  A Bajai III. Béla Gimnázium diákjai ismételten öregbítették az iskola hírnevét. A 7 közül  4 kutatási téma előadói juthattak tovább az országos döntőbe.

Gimnáziumunk versenyzői:

helytörténet: Tomaskovity Szabolcs, Varsányi Zsófia,

történelem: Kövesdi Lilla, Rozmanitz Enikő,

irodalom: Mizser Zsófia és Trepák Kata, Szabó Mária Laura,

néprajz-közgazdaságtan: Mohai Aletta.

Trepák Kata

Mettől meddig tart a farsang?

Mi is a „farsang farka”?

Melyek a legismertebb farsangi ételek?

Szerintem az emberek 60%-a nem tudná ezekre a kérdésekre a helyes választ. J

Nos,a farsang vízkereszttől  hamvazószerdáig tart,melyet hagyományosan vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek.

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos esküvői szezon is. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemeltjeiknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték azt. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek, a kocsonya, a káposzta és a farsangi fánk terjedtek el. A fánk a legjellegzetesebb édessége ennek az időszaknak. Garantáltan még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem bírják ki, hogy ne essenek kísértésbe egy finom farsangi fánk láttán! Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! A jó hír az, hogy a bonyolultnak és kényesnek tartott szalagos fánkon kívül más fánkok is léteznek, érdemes más fánkrecepteket is kipróbálni.

… és a végére egy kis „poén”:

Pistike mindig valami furcsa jelmezbe öltözik be. Most egy nagy csillag van a fejére akasztva, és kötéllel egy hatalmas csavart vonszol maga után.

– Pistikém, te minek öltöztél be?- kérdi a tanító néni.

– Én vagyok a csillagfejű csavarhúzó.

Ignácz Melissza

Karácsony tájékán sok lehetőség nyílt segíteni a hátrányos helyzetű embereken. Iskolánk is részt vett az adománygyűjtésben, melyet a Baptista Szeretetszolgálat szervezett. Nagy sikert aratott a cipősdoboz akció. December első három hetében lehetett az ajándékokat az iskola könyvtárába vinni. Csupán egy cipősdoboz játékokkal vagy iskolai eszközökkel, na meg persze a szívből jövő segítőkészség kellett hozzá. Sok bélás tevékenykedett, kicsiknek és nagyoknak, fiúknak és lányoknak is összegyűltek az adományok. Nagyon köszönjük a diákoknak azt, hogy segítettek ezekkel az apró, önzetlen meglepetésekkel.

Tóth Lili